Ott van a többmilliárdnyi ember, a maga ezernyi bújával, bajával, a fejükben hemzsegő, lüktető számlálhatatlan érzéssel, gondolattal és impresszióval, és közülük csak kevesen tudják elmondani magukat. Pedig aki birtokában van bármilyen kifejező vagy teremtő képességnek, máris tudja, ezért születtünk: magunkat elmondani. Elmondani újra és újra, és mindannyiszor azt gondolni, aztán tévedni: most megtettük. De soha nem sikerül mindent elmondani, ez már az utánunk következők feladata, és így tovább.